A rendszeres futás bevezetésével úgy gondoltam, eljött az idő, hogy egy versenyen is megnézzem, mit tudok. Nézegettem a versenyeket interneten és megakadt a szemem a Vivicitta versenyen, azon belül is a Midicitta távon. Hű, ez 6,5 km, jó lesz, annyit ugyan még sosem futottam azelőtt, de 5km-t igen, az a 1,5 km csak megy majd valahogyan.
Büszkén elrobogtam a BSI-be. Nevezési lap + pénz odaad, nevezés visszakap.
El is jött a nagy nap, a Margitszigetre kimentünk párommal jó korán, kb, másfél órával a verseny kezdése előtt.Sokan voltak már ekkor, mindenki annyival fittebbnek és "futósabbnak" tűnt, hogy elgondolkodtam, jó helyen járok-e....
Felsorakoztunk a rajthoz. Ekkor már kb. 170es pulzusom volt, a versenydrukk nagyon pumpált bennem.... Elindultunk és sikerült elkövetnem minden kezdő futó alaphibáját: túl gyorsan indultam. Nincs mentségem, sokan figyelmeztettek rá, hogy lassan az indulásnál, inkább később gyorsulni. A lényeg, a táv felénél bele kellett gyalogolnom párszor, mert kifogytam a szuflából.Végül 41:56alatt sikerült a 6,5km-t teljesíteni, ami 6:27es átlagnak felel meg. Visszanézve nem túl gyors, de akkor nagyon büszke voltam magamra, sikerült az első versenyemet lefutnom. Persze másnap az izomláz kemény volt, de azt is "harcban szerzett hősies sérülésnek" fogtam fel..... Jöhetett ezután a maraton, az Ironman, stb... :-))
